Napról napra nő a kataklizmák száma a bolygón. Ma jobban, mint valaha, az egész civilizált közösségnek össze kell fognia és megoldást kell találnia a túlélésre. És nekünk, mint emberiségnek, legalább egy okot kell adnunk. Ha nem adunk okot, a világ nem fog megváltozni. És ez az ok a mi hajlandóságunk, megértésünk és támogatásunk egymás valóságában, a túlélésre való törekvésünk. Ha nincs meg bennünk a túlélési szándék, ha öngyilkosok vagyunk, mondják meg, lesz-e esélyünk? Egyszerű kérdés. Minden döntésünkkel vagy az egyik vagy a másik kehelybe teszünk. De ezek a kelyhek a gyermekeink életéről és haláláról, a jövőnkről és az egész emberiség jövőjéről szólnak. És mi döntjük el, hogy mit tehetek ma azért, hogy a gyermekeim és még több milliárd gyermek életben maradjon. Mit tettem ma, és mit tehettem volna, de nem tettem, hogy holnap ne kövessem el ezeket a hibákat, hogy mindannyiunknak legyen jövője?